helyreállítási alap

Jócskán túlteljesíti a kormány az EU-s helyreállítási terv klímaelvárását - Íme, az 5900 milliárdos gigaprogram részletei

Jócskán túlteljesíti a kormány az EU-s helyreállítási terv klímaelvárását - Íme, az 5900 milliárdos gigaprogram részletei

Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.

Karácsony Gergely látszategyeztetéssel vádolja a kormányt

Karácsony Gergely látszategyeztetéssel vádolja a kormányt

Karácsony Gergely főpolgármester úgy látja, a kormány látszategyeztetést végez az általa kiválasztatott partnerekkel a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó európai uniós helyreállítási alap felhasználásáról.

Mario Draghi szuperminisztériummal harcolna a klímaváltozás ellen

Mario Draghi szuperminisztériummal harcolna a klímaváltozás ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök kormányzása központi céljának tartja a klímaváltozás elleni harcot, és egy szuperminisztériumot is létrehozott, amelynek célja a karbonsemlegesség előmozdítása és az EU-s források teljes felhasználása.

Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak

Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak

Karácsony Gergely főpolgármester levélben szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kezdjen egyeztetést a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap felhasználásáról minden önkormányzati szövetséggel, és e nélkül ne nyújtson be programokat Brüsszelben.

Ma lesz a nagy döntés: útépítésre nem, földgázos projektekre mégis jöhet pénz az EU helyreállítási programjából

Ma lesz a nagy döntés: útépítésre nem, földgázos projektekre mégis jöhet pénz az EU helyreállítási programjából

Bizonyos feltételek mellett az uniós helyreállítási alapból támogatni lehet majd olyan földgáz-projekteket, amelyek a tiszta energiára való átállást szolgálják – erősítették meg az EU-Monitor kérdésére EU-tisztviselők, miközben útépítésre alapesetben nem lehet majd pénzt szerezni ebből a csatornából. Ma, azaz kedden szavaz egyébként az Európai Parlament plenáris ülése a helyreállítási alap legnagyobb programjáról, a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amelynek felhasználására eddig 18 tagállam nyújtott be részletes beruházási és reformtervezetet, és eddig mindössze 6 tagállam ratifikálta a források felvételéhez szükséges uniós jogszabályt.

Von der Leyen: Nyárig be akarjuk oltani a lakosság 70%-át

Von der Leyen: Nyárig be akarjuk oltani a lakosság 70%-át

Az EU kormányai keményen dolgoznak a helyreállítási terven, és csak később látjuk majd, hogy felmerült-e valamilyen nehézség - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök, amikor arról kérdezték, hogy elképzelhető-e késés az olasz kormányválság miatt. A vakcinákkal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is az a cél, hogy a lakosság 70%-át beoltsák nyárig.

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.

Benyújtotta lemondását az olasz miniszterelnök, de még visszatérhet a kormány élére

Benyújtotta lemondását az olasz miniszterelnök, de még visszatérhet a kormány élére

Giuseppe Conte olasz kormányfő kedden benyújtotta lemondását, amelyet az államfő el is fogadott. Ennek nyomán Sergio Mattarella konzultációt indít a parlamenti pártokkal - közölte az elnöki palota. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a konzultációkat követően Mattarella újból Contét bízza meg a kormányalakítással, ha biztosítva látja a stabil kormányzóképességet.

Be kell vonni a helyreállítási alap hatalmas forrásainak elosztásába az önkormányzatokat is

Be kell vonni a helyreállítási alap hatalmas forrásainak elosztásába az önkormányzatokat is

Hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága a 2021-2026 közötti időszakra szóló, a koronavírus-válság miatt életre hívott helyreállítási alap forrásfelhasználási rendeletéről és ebből kiderült, hogy korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyi, illetve regionális hatóságok bevonásához is hozzákötik a pénzek elosztásának folyósítását – írja a Népszava. Ez azért lényeges, mert a magyar kormány korábban azt tervezte, hogy csak a megyei önkormányzatokkal fog egyeztetni a megvalósuló reformok és beruházások kereteiről (mind a 19 kormánypárti irányítás alatt áll), de a brüsszeli fejleményekből az rajzolódik ki, hogy ez nem lesz elegendő.

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.

Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság

Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság

A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.

Úgy tűnik, működni fog a német csomag a vétófeladásért cserébe

Úgy tűnik, működni fog a német csomag a vétófeladásért cserébe

Pozitív légkörben zajlott a ma délutáni uniós nagyköveti ülés, amelyen először tanulmányozták a tagállami képviselők azt a német elnökség által javasolt csomagot, ami segítenek elhárítani a magyar és lengyel költségvetési vétót és számos előremutató kérdés is elhangzott – jelezte egy vezető uniós diplomata a Reutersnek.

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.